A kézműves szappan története, diadalútja

A történelem gyerekkorunkban kevésbé volt érdekes, mint mostanság. Lehet, hogy már nem kötelező foglalkozni a históriákkal, vagy mert érzékeljük, hogy a jelenünk és a jövőnk jobban érthető, ha ismerjük a múltunkat? 

Miért lenne ez másképp a tisztálkodás, a szappan történelmének megismerése esetében? Valami derengett az iskolai tanulmányaimból, pl. hogy a középkorban nem szerettek mosakodni az emberek. De vajon miért? Ez a gondolatmenet indított el a kutakodásaimban.

Mi néhány évvel ezelőtt állítottuk össze az első receptünket, azonban az emberiség már 4000 évvel ezelőtt tudott valamit.

Az első történelmi bizonyítékok már ie. 2000 évvel, a sumérok korai civilizációjából kerültek elő. Az ősi sumérok már annyi kémiai ismerettel rendelkeztek, hogy tisztában voltak azzal, hogy a vízben oldott növényi hamu - amihez fenyőtobozok és datolyapálmák elégetésével jutottak hozzá - lúgos oldatot képez.
Ennek az olajjal való elegyítésével már akkor megteremtették a mai szappan alapjait.

A legrégebbi teljes szappan receptje ie. 2500-as évekre nyúlik vissza, amit még a sumérok véstek agyagtáblára. Akkoriban még pasztaszerű, lágy szappanokat még nem tisztálkodásra használták, hanem sérüléseik gyógyítására. Ekkor még horzsoló kővel tisztálkodtak.
Csak évszázadokkal később a rómaiak használták ki először a szappanok mosási hatékonyságát, és kezdték el alkalmazni tisztálkodásra. Így indult nagyszabású fejlődésnek az ókori kézműves szappangyártás, és nyitottak meg az első szappan manufaktúrák.
Egy vulkán kitörés miatt elpusztult Pompei városában - egy feltételezhetően ókori szappangyár romjai alatt - az ásatások során egy egész szappanrúdra leltek.

A rómaiaknál, germánoknál, galloknál hajrögzítőként terjedt el. Csak a 2. századtól lett a szappan testápoló, tisztálkodószer, még mindig folyékony állapotban.

Kr. u. 700 körül sikerült az araboknak a szappanöntés művészetét odáig fejleszteni, hogy megalkották az első szilárd szappant, aminek az alapja olívaolaj volt. A 8. századtól terjedt el ez a szappankészítési technika Szíriában, majd eljutott Nyugat-Európába is. A szappan értékes kereskedelmi áruvá vált. Fokozatosan nyilvános fürdőházak nyíltak, melyeket már nem csak a gazdag rétegek, hanem a szegények is igénybe vettek.
A szappant elkezdték növényi kivonatokkal illatosítani, gyógynövényeket is alkalmaztak. Megjelent az akkoriban elérhetetlenül drága finom szappan.
A 16. századtól használták a férfiak a szappant borotválkozásra.
A következő mérföldkő a késő középkorban következett be: a pestis és szifilisz járvány idején az emberek féltek a víztől, úgy gondolták, hogy a víz és a levegő terjesztik a fertőzést. Elégnek gondolták a ruházat cseréjét, púder és parfümök használatát. Még az orvosok is így gondolkodtak egészen a 18. század végéig.
A 19. századtól alakult a tisztálkodás modern kultúrává. A szappangyártás újra fénykorába lépett, elsősorban Spanyolországban és Franciaországban, ahol már - már művészetté finomították a szappanfőzési eljárásokat, az alapanyagok között a legjelentősebb az olívaolaj volt.

A 20. században tombolt a vegyipar, az élet minden területét átszőtte, így a szappangyártás, kozmetikumok terén is elterjedt a kőolajszármazékok felhasználása. Keveseknek jutott eszébe a környezet károsítása, a természeti erőforrások végessége, nem beszélve az egészségkárosító hatásukról. Emberek millióinak egészsége károsodott a vegyipar féktelen burjánzásában. Korunkban a megbetegedések hátterét kutatva már sokan ráébredtek arra, hogy az egészségünk megőrzéséhez egyik legfontosabb a szervezetünkhöz közelebb álló természetes alapanyagok, természetes környezet szükséges."

A kézműves szappanok elterjedése, diadalútja hatalmas lendületet napjainkban azáltal, hogy tudatosabbak vagyunk a felhasznált, elfogyasztott termékekkel kapcsolatban.

A Nyírségi kézműves szappanok nem tartalmaznak semmilyen vegyi anyagot, kizárólag természetes alapanyagok felhasználásával készítjük. Így a bőrt nem terheljük feleslegesen kemikáliákkal.

Tisztít, ápol, kényeztet minden egyes termékünk!

"Csak azt tedd a bőrödre, amit meg is ennél!" - az ismert szlogen eljutott hozzánk is, és adjuk tovább Nektek.